Vízmérgezés akkor léphet fel, ha valaki olyan sok vizet iszik, hogy a szervezetében lévő tápanyagok annyira felhígulnak, hogy nem tudják a dolgukat végezni. Biztosan hallottál már az elektrolitokról, mondjuk a sportitalokkal vagy különféle betegségekkel (bulimia, hasmenés) kapcsolatban. Az elektrolitok egyszerű só-ionok, amit a sejtek használnak pl. az idegrendszer üzeneteinek szállítására. Elektrolitok nélkül a testünk nem működhet. A vízmérgezés elektrolit zavart okoz, ami nátrium-ion koncentrációra van hatással és ez a vér felhígulásához vezethet (hyponatremia).

A vízmérgezés a vér olyan mértékű felhígulása, amely végül kómához, vagy halálhoz vezethet. Ha idejében diagnosztizálják, akkor elektrolitokat tartalmazó intravénás folyadékkal teljesen felépülhet a beteg, de ha nem kezelik, akkor végzetes lehet.

Ha valaki vízmérgezésben hal meg, akkor a kiváltó tényező a nátrium egyensúly megbomlása, ami sejtek tömeges sérüléséhez vezet. A nátrium egy pozitív töltésű ion és a sejten kívüli folyadékok mozgásában vesz részt. Többek között karban tartja a vérnyomást és elősegíti az izmok mozgatásához szükséges jelek zavartalan terjedését. A sejtek pontosan szabályozzák a test nátrium koncentrációját. A sejten belül több az elektrolit, a sejten kívül több a víz. A sejt úgy tartja a nátrium koncentrációt egészséges szinten, hogy vizet és elektrolitot mozgat a sejtből ki vagy a sejtbe, attól függően, hogy hígítani vagy növelni kell a testfolyadék nátrium szintjét. De ha valaki túl sok vizet iszik meg nagyon rövid idő alatt és a víz nem tartalmaz hozzáadott elektrolitot, akkor a sejt nem tudja kezelni a hatalmas nátrium hígulást.

Az eredménye az lesz, hogy a sejtek megpróbálják növelni a testfolyadékok nátrium szintjét, úgy hogy hatalmas mennyiségű vizet felvesznek. Némelyik sejt óriásira tud duzzadni, némelyik nem. Például az agysejteknek a koponyánk szab határt, így a víz miatt hatalmasra nőhet benne a nyomás.

Azt nem lehet pontosan meghatározni, hogy mennyi víz ivása vezethet vízmérgezéshez, egyénenként változhat. A vízmérgezés tünetei hasonlítanak az alkoholmérgezés tüneteihez (hányinger, viselkedésbeni változás, hányás). Egyéb tünetei lehetnek még a fejfájás, izomgyengeség és rángatózás. Súlyos vízmérgezés esetén a kóma és a halál igen gyorsan bekövetkezik az agy megduzzadása miatt. Az átlagemberek között elég ritkán fordul elő, de például az atlétáknál komoly veszélyt jelenthet, amit általában sportitalok fogyasztásával előznek meg.

A SETI alapelvei három feltételezésen alapulnak:

1. Kell, hogy legyen másik intelligens létforma. Csak a Tejút (galaxisunk) több milliárdnyi olyan csillagot tartalmaz, mint a mi Napunk és az Univerzum sok milliárdnyi galaxisból áll. Ha az intelligens létforma létre tud jönni egy helyen, akkor feltételezhetően sok más helyen is létrejöhet.
2. Minden intelligens civilizáció, szinte törvényszerűen képes felfedezni a rádióhullámokat és ezek a hullámok már az első adástól kijutnak az űrbe. Mi viszonylag korán felfedeztük a rádióhullámokat és a múlt században jelentős mennyiséget ki is szivárogtattunk az űrbe. Ezek a jelek többek között az AM, FM rádióadásokból, TV adásokból és mindenféle műhold és radar hullámokból állnak. Ha pl. kinyílik egy elektromos garázsajtó, máris rádiójelek távoznak az űrbe.
3. Minden intelligens civilizáció felismeri azt, hogy lehetnek más intelligens civilizációk, amelyek megpróbálhatnak kapcsolatba lépni velük. Az emberek már sokféle módon megpróbáltak kapcsolatot teremteni. Carl Sagan A Föld suttogása című könyvében részletesen megtalálhatóak ezek a kísérletek (a rádióadástól a műholddal elküldött hanglemezig).

Ha az első kettő feltevés téves, akkor az egész SETI program nem más, mint időpocsékolás. Azonban ha mindkettő igaz, akkor már csak idő kérdése, hogy felfedezzünk valamit.

A SETI-vel az a gond, hogy iszonyatosan nagy számítási igénye van. Képzelj el egy olyan rádiót, amely képes éjjel-nappal fogni az összes rádió, TV, radar, műhold és garázsajtó jelét. A SETI ezt leszűkíti egy kicsit, de még így is nagyon sok frekvenciát „hallgat le”. Ezután a számítógépek megvizsgálnak minden egyes frekvenciát és eldöntik, hogy értelmes jelet vagy zajt hordoznak-e.

Csak hogy tisztán lássuk a feladat nagyságát, a SETI@home antenna napi 35 gigabájtnyi adatot rögzít. A SETI@home internetes oldala szerint egy átlagos PC-nek 30 órára van szüksége, hogy feldolgozzon egy „munkaegységet” (work unit) és a napi 35 gigabájtos adathalmazt 140 000 munkaegységre bontják fel. Így kb. 4,2 millió munkaóra (kb. 480 év) alatt vizsgálnak át egy napi adatot. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos számítógép ennyi idő alatt végezne vele. Tehát a feladat adott: sok számítógép kell.

Ilyen mennyiségű számítási erőforrás nagyon sokba kerülne, ezért a SETI@home egy igen hasznos ötletet használ ki az erőforrások előteremtésére. Az ötlet alapja, hogy amikor a számítógépünk üresjáratban van általában képernyővédőt használ. A legtöbb esetben a számítógép eközben nem végez semmilyen „munkát”. A gép számítási „ereje” ilyenkor pocsékba megy. Ezért a SETI@home elkészítette a saját képernyővédőjét. Azok a gépek, ahová feltelepítették ezt a képernyővédőt, az üresjáratukban SETI számítást végeznek. A képernyővédő letölt egy adatcsomagot, amely egy munkaegységnyi rádió jelet tartalmaz és átrágja magát rajta. Amikor végez, visszaküldi az eredményt és letölt egy újabb csomagot. A képernyővédő úszkáló halak és röpködő kenyérpirítók helyett a munka folyamatát mutatja.

Bárki beléphet az ismeretlent kutatók táborába. A kezdethez le kell tölteni a programot a SETI@home oldaláról. http://setiathome.ssl.berkeley.edu/ (kb. 10MB)

A regisztráció után lehetőség van belépni különféle csoportokba (pl.: Hungary, HWSW, stb.)
Ezután csak várni kell, hogy mi szúrjuk-e ki az első jelet…