Hasonló hozzá a sokak által ismert “árvíztűrő tükörfúrógép”. Ez tartalmazza a magyar ábécé ékezetes (és egyben problémás) betűit. Segítségével látható, hogy az ékezetes betűk helyesen megjelennek-e, vagy csak kriksz-kraksz lesz a helyükön.

Képzelj el egy léggömböt. Ha kiszúrod egy tűvel, akkor egy hangos durranással kipukkan. Viszont ha először lassan elkezded kiereszteni a levegőt a lufiból és úgy szúrod ki, akkor nem lesz annyira hangos. Ez a hangtompítónak is a lényege.

Ahhoz, hogy kilőjük a golyót a fegyverből, a puskaport be kell gyújtani mögötte. Ez egy nagynyomású lökéshullámot generál. A gáz nyomása löki a golyót a fegyver csövébe. A golyó elhagyja a fegyver csövét és ugyanaz játszódik le, mint amikor kihúzunk egy dugót a borospalackból. A golyó mögött lévő nyomás hatalmas (kb. 200 bar), így a „dugóhúzáskor” fellépő pukkanás is meglehetősen hangos.

A fegyver végére erősítik a hangtompítót, aminek a térfogata sokkal nagyobb (20-30 szorosa), mint a fegyvercsőé. Ilyenkor a golyó mögött jövő nagynyomású gáznak sokkal több helye lesz szétterjedni, még mielőtt kiérne a lövedék a csőből. A forró gáz nyomása jelentősen lecsökken és amikor a golyó elhagyja a hangtompítót, a nyomás már sokkal-sokkal kisebb, mint a hangtompító használata nélkül (kb. 4 bar). Ebből következik, hogy a fegyverlövés hangja is sokkal halkabb.
Hozzá kell tenni, hogy a hangsebesség felett haladó lövedékek hangját nem lehet tompítani, mivel a golyó létrehozza a saját kis hangrobbanását. Nagyon sok nagyerejű töltet a hangsebesség felett halad. A hangtompító meg tudja szüntetni a fegyver elsütése miatt keletkezett durranást, de a lövedék által okozott hangot nem.

A PEZ cukrot egy osztrák élelmiszer vállalat igazgatója, Edward Haas találta ki. Ez eredeti cukorkát – ami egy borsmenta olajjal ízesített préselt cukortabletta volt – a dohányzás kiváltására árulták. A neve a borsmenta szó német megfelelőjének első, középső és utolsó betűiből származik:

PfeffErminZ

Eredetileg kis fémdobozkákban árulták, de 1948-ban a Haas vállalat bemutatta az első PEZ adagolót. Az eredeti adagoló öngyújtóra hasonlított, hogy csábító legyen a megcélzott rétegnek: a dohányosoknak. A vállalat 1952-ben (amikor az USA-ra is kiterjesztették a piacot) vezette be a különböző figurákat ábrázoló adagolókat és a gyümölcs ízű cukorkát. A gyerekekre gyakorolt vonzerő egyértelmű volt: egy cukorka, ami egyben játék is.

Az azóta eltelt idő alatt több száz különféle adagolót találtak ki, majd hagyták abba a gyártását. Az adagoló „törzse” is apróbb változtatásokon esett át. Például 1987-ben, az adagoló alján „tartólábakat” alakítottak ki.
A PEZ adagolóknak manapság már komoly gyűjtő kultúrája van. Ennek okai lehetnek a személyes nosztalgia, a régi kultúra karaktereinek a szeretete és a különféle adagolók korlátozott példányszámú kiadásai. Egyes adagolók több száz dollárért cserélnek gazdát, némelyik akár ezer dollár fölött is.

Ezek szállítják a sejtekhez az oxigént. Képzeld el azt, hogy egy oxigénmolekula vagy és egy rovar éppen belélegez:

1. Belépsz egy apró lyukba a rovar torán, vagy potrohán, amit légnyílásnak nevezünk. A légnyílás a egy hosszú csőbe, a légcsőbe vezet.
2. Továbbhaladsz a légcsőben, amely egy hosszú, levegős és elágazó csőrendszer.
3. Addig kanyarogsz az elágazó rendszerben, amíg egy kis, folyadékkal teli zsákutcába nem érsz.
4. Elkeveredsz a folyadékkal.
5. A folyadékból átszivárogsz a csőrendszer végén a rovar egyik sejtjébe, pl. egy izomsejtbe.

A legtöbb rovarnál a levegő mozgása a légrendszerben kizárólag a diffúzión alapul. Ez csak kis távolságokban hatékony, úgyhogy a rovarok képtelenek megnőni túl nagyra. Soha nem fogunk óriáshangyákat látni (a mozivásznakon kívül), mivel a levegő nem tud olyan távolra szétszóródni a testükben, hogy életben maradjanak a sejtjeik. Azonban néhány rovarnak van olyan izma a potrohában, amellyel bizonyos mértékben képes ki/be lélegezni.

Ezzel a légzőrendszerrel nem egyszerű megfojtani egy rovart (nem foghatjuk be egyszerűen a száját vagy az orrát). Azonban, ha a légzőrendszer megtelik vízzel, a levegő sokkal lassabban oszlik szét és jut el a sejtekhez. Szóval a vízbe könnyen belefulladhatnak.

A WD-40 neve a Water Displacement (víz eltávolítás), 40-edik próbálkozás rövidítéséből származik. Ez a WD-40 feltalálójának 1953-as laboratóriumi jegyzetében található meg. Norm Larsen, kémikus megpróbált kitalálni egy olyan képletet, amely megelőzi a rozsdásodást (ezt a víz eltávolításával oldotta meg). Norm türelme kifizetődött, mivel a negyvenedik próbálkozásra meglett a képlet. És innen: WD-40.

Jó ezt tudni, nem?

A lábszagot legjobban az izzadtság táplálja. Több mint 250 000 verejtékmiriggyel a lábunk a testünk egyik legizzadékonyabb része. Naponta kb. fél liter verejtéket termelhet. Az izzadtság tulajdonképpen csak víz és só, tehát önmagában nincs jellegzetes szaga. A szagot egy, a bőrön lévő baktérium okozza, amely az izzadtságot fogyasztja és erős szagú ürüléket hagy maga után. A bőrön lévő baktérium teljesen normális dolog és általában nem termel érezhető szagot, de az izzadtság vonzza őket mivel az a táplálékot jelenti nekik.

Természetesen az egész testünk izzad – például a tenyerünkön hasonló számú verejtékmirigy található – de mégsem bűzlik úgy, mint a lábunk (ez alól talán a hónalj lehet említésre méltó kivétel). Vajon miben különbözik a lábunk a testünk többi részétől? A válasz a zokniban és a cipőben rejlik. A lábunk termelte izzadtság nem tud elpárologni, hanem összegyűlik a zokninkban, a bőrünkön. A baktériumnak kedvez ez a sötét, nedves állapot és szinte egy „izzadtságzabáló” rohamba kezd. Ha levesszük a cipőnket, akkor az esetlegesen terjengő bűz a baktérium által kiválasztott anyag, ami összegyűlt a lábunkon, a zokninkon és a cipőnkön.

Néhány ember lába büdösebb, mint másé. Ennek a legfőbb oka az, hogy ők többet izzadnak, mint az átlag. Ezért van az is, hogy néha nagyon büdös a lábunk, máskor meg semmi szaga.

Mivel a lábszagot verejtékevő baktérium okozza, két dolgot tehetünk, hogy enyhébb legyen:

• baktériumok számának csökkentése
• a zoknin és cipőben összegyűlő izzadtság csökkentése

A baktériumszint csökkentése csak tisztaság kérdése. A lábon lévő baktériumok számának kordában tartásához a következőket lehet tenni:

• lábmosás anti-bakteriális szappannal
• tiszta zokni viselése
• nem vesszük fel ugyanazt a cipőt egymás utáni napokon (adni kell a cipőnek 24 órát, hogy rendesen kiszellőzzön)

A cipőben összegyűlő izzadtság csökkentése a következő módokon történhet:

• jól szellőző cipő viselése (nem bakancs, vagy csizma)
• mindig viseljünk zoknit, lehetőleg pamutból vagy más jó nedvességszívó anyagból
• ha lehetőség van rá, cseréljünk zoknit naponta többször
• használjunk „szagelszívó” betétet a cipőben
• használjunk a lábunkra speciális izzadásgátlót

Ha nagyon erős a lábszag, és ezek a tanácsok nem segítenek, akkor dokihoz kell menni. Vannak olyan receptre kapható gyógyszerek, amelyek a komoly lábszagot kezelik (baktérium vagy izzadtság csökkentésével).

Fel a fejjel.

A púp lehetővé teszi, hogy a tevék akár két hétig is kibírják étel nélkül. Ez elég fontos, mivel a tevék jellemzően a sivatagban élnek, ahol elég nagy távolságokat meg lehet tenni anélkül, hogy ehető dolgokkal találkoznának.

A tevék körülbelül 20 liter vizet isznak nyáridőben. Károsodás nélkül 100 liter vizet veszíthetnek testükből. Képesek elviselni nagy testhőmérséklet ingadozásokat és így szabályozni tudják a vízháztartásukat. A reggeli 34,5 Celsius fokos testhőmérsékletük akár 40,5 fokra is felmehet a nap melegebb időszakában és csak ekkor van szükségük a túlmelegedést megakadályozó „izzadásra”. Ha összehasonlítjuk ezt a hőmérséklet ingadozást az emberi szervezet által elviselhető értékekkel (ahol 2 fokos változás már betegség), akkor láthatjuk a dolog előnyeit.

Teve tények:

• Egy kifejlett teve 320-680 kg súlyú és 2,1 méter magas
• Akár 50 évig is élhetnek
• Körülbelül 11 hónapig vemhesek és egyetlen borjút ellenek
• A hímek 5 év alatt, a nőstények 3-4 év alatt válnak ivaréretté
• A tevéknek három szemhéjuk van
• Be tudják csukni az orrlyukukat
• A kecskéhez hasonlóan mindent megesznek
• A málhás tevék naponta 40 kilométert meg tudnak tenni 180 kg csomaggal

Minden évben hat Nobel-díjat osztanak ki a következő területeken:

• béke
• fizikai
• kémiai
• orvosi
• irodalmi
• közgazdasági

A Nobel Alapítványt Dr. Alfred Bernhard Nobel 1895. november 27-én kelt végrendelete alapján hozták létre. A vagyonának jó részét felajánlotta a díjhoz, meghatározta, hogy kik dönthetik el minden évben a nyertesek személyét és megnevezte az öt díjazandó területet (a közgazdaságit a 60-as években adták hozzá).

A Nobel-díjról a Nobel Alapítvány gondoskodik és minden évben ősszel osztják ki, egy elég szigorú kiválasztási folyamat után. A különböző kategóriák nyerteseinek listája egyfajta dicsőségtábla (főleg a fizikai és kémiai). Például a fizikai Nobel-díjat megkapta többek között Albert Einstein, Niels Bohr, Robert Millikan, Louis-Victor De Broglie, Werner Heisenberg, stb. Ez azért elég tekintélyes lista…

Manapság minden egyes díj több, mint 1 millió dollárt ér. Mindegyik díjazott kap egy kb. 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet is. A díj mértéke és a több, mint egy évszázada tartó hagyománya (1901 óta) teszi ezt a kitüntetést olyan naggyá.